1. le�r�s

Bizony�ra sokan felkapj�k a fej�ket a n�v hallat�n. F�leg olyanokra gondolok, akik annakidej�n a Transport Tycoon megsz�llottjai voltak, hiszen eme �j gy�ngyszem most kifejezetten nekik k�sz�lt. Sz�mos gyenge pr�b�lkoz�s ut�n teh�t v�gre ut�dja sz�letett az az�ta is m�lt�n n�pszer� j�t�knak, r�ad�sul ugyanannak az embernek a k�tf�j�b�l, aki a nagy klasszikust megalkotta m�g '94-ben.

Mivel magam is rajong�ja voln�k, tudom, hogy az els� k�rd�s tal�n nem is �gy hangzik mint a mai j�t�kokn�l �ltal�ban, hogy milyen a grafik�ja, �s elfut-e a g�pemen. Sokkal ink�bb, hogy hozza-e a Transport Tycoon j�t�k�lm�ny�t? Ez az a pont ugyanis, ahol az eddigi pr�b�lkoz�sok rendre elv�reztek. �s pr�b�lkoz�sok voltak, szinte minden �vben jelent meg az�ta egy-egy olyan j�t�k, amelyhez a k�z�ss�g kisebb-nagyobb rem�nyeket f�z�tt. Ott volt a Railroad Tycoon, vagy az Industry-, �s a Traffic Giant is, amelyek t�bb�-kev�sb� ezt pr�b�lt�k ny�jtani, azonban amellett, hogy n�mileg jobb grafik�t �s �j j�rm�veket kaptak, a j�t�kmenet messze nem �rte el azt a szintet, amit a Transport Tycoon (Deluxe) m�r �vekkel azel�tt tudott.

A rajong�k egyetlen lehet�s�ge teh�t az egyre fejl�d� TTDPatch nev� dolog maradt, ami l�nyeg�ben az eredeti Transport Tycoon Deluxe egy�ni tov�bbfejleszt�se. Ennek seg�ts�g�vel �j j�rm�vek �s be�ll�t�sok v�ltak lehet�v�, azonban hi�ba lett messze hosszabb �let� a j�t�k a rajong�k k�r�ben mint b�rmi m�s eddig megjelent term�k, m�gis egyre ink�bb morzsol�dtak le az emberek, r�unva a fejl�d�s korl�taira. Az ut�bbi id�ben m�g egy j�t�k volt, ami n�mileg rem�nnyel t�lt�tte el a m�faj rajong�it, ez pedig a Transport Giant. Err�l azonban m�r a n�met verzi� megjelen�s�nek id�pontj�ban kider�lt, hogy enyh�n sz�lva is treh�ny munka, egy koncepci� n�lk�li bughalmaz, ami szinte semmilyen t�ren nem volt k�pes felvenni a versenyt a klasszikussal. Megjelen�s�nek halogat�sa, �s a rengeteg hiba v�g�l meghozta az eredm�ny�t, a program n�h�ny h�t alatt el is t�nt a figyelem k�z�ppontj�b�l.

Felr�ppentek a pletyk�k azonban egy �j rem�nys�gr�l, amely egyenesen az eredeti Transport Tycoon megalkot�j�nak, vagyis Chris Sawyernek a k�tf�j�b�l �rkezik. A program h�re tal�n minden eddigin�l t�bb rem�nys�ggel t�lt�tte el az embereket, annak ellen�re, hogy m�r igencsak ki�br�ndultak a sikertelen ut�dok sora miatt. Az �j program, vagyis a Locomotion most v�gre napvil�got l�tott, �s be kell vallani, hogy egyel�re igen egys�ges a rajong�k v�lem�nye: megsz�letett a m�lt� ut�d.

Visszat�rve a kulcsk�rd�sre, a j�t�k�lm�ny nem romlott semmit az eredetihez k�pest. Az elv egy az egyben ugyanaz. �p�thet�nk bonyolult vas�ti rendszereket, teheraut�s sz�ll�t�si �tvonalakat, l�gi j�ratokat, �s haj�k�zleked�st is. Sz�ll�thatunk mindent, amit a TTD-ben, s�t, m�g n�h�ny �j dolog is bej�tt a k�pbe. Hatalmas t�rk�peket telep�thet�nk be c�g�nk sz�ll�tm�nyoz�si �tvonalaival. V�rosok fejl�d�se van a kez�nkben, az emberek �s a postai k�ldem�nyek sz�ll�t�sa mellett �ruval �s �tellel is ell�thatjuk �ket. A megfelel� t�r�d�s mellett figyelemmel k�s�rhetj�k, ahogy az 1900-as �vek elei kis falub�l n�h�ny �vtized alatt val�s�gos gigapolisz fejl�dik.

Term�szetesen a konkurencia sem figyeli t�tlen�l a tev�kenyked�s�nket, itt is be lehet �ll�tani, hogy h�ny konkurens c�g jelenhet meg rajtunk k�v�l, akik majd egyre-m�sra pr�b�lj�k meg elhal�szni el�l�nk a j� �zleteket. Az Atari gondoz�s�ban megjelen� Locomotion t�bb-j�t�kos �zemm�dot is biztos�t, interneten �t ketten is j�tszhatunk egym�s ellen, �s m�g a multiplayer j�t�k�ll�s elment�s�re is van lehet�s�g�nk. A program a Roller Coaster Tycoon 2 motorj�t �r�k�lte, vagyis ami a grafik�j�t illeti, ne sz�m�tson senki t�lzottan csilli-villi 3D-s megjelen�t�sre. Val�j�ban sima 2D grafik�val �llunk szemben, ami ugyanazt a l�tv�nyt t�rja el�nk, mint az RCT, csak �ppen TTD-s k�nt�sben. A program teh�t nagyobb felbont�sban sem ig�nyel k�l�n�sebb er�m�vet, �gy 1024-es felbont�sban m�g egy szer�nyebb g�pen is igen sz�p grafik�val rendelkezik. No nem a legszebb, de a megfelel� j�t�k�lm�nyt m�gis t�k�letesen kiszolg�lja.

Az RCT motornak tal�n egyetlen �tka van, az pedig az �p�tkez�si rendszer. Aki j�tszott a vid�mpark �p�tget�s programmal, az bizony�ra sejti mir�l is van sz�. Itt ugyanis a TTD-vel ellen�tben nem rakhatunk le nagyobb s�n, vagy �tszakaszokat egyszerre, hanem egyenk�nt, folyamatosan haladva kell tervezn�nk a szakaszokat. Le kell rakni teh�t egy kezd�pontot, �s onnan egyenk�nt rakosgatva kell v�logatni a rendelkez�sre �ll� elemek k�z�l. Term�szetesen ezekb�l kell�en nagy v�laszt�k van, �s az egy-kock�s 90�-os kanyar szerencs�re m�r nem divat. H�rom f�le kanyar�vb�l v�laszthatunk, s�t, m�g S kanyar is van, �s a kisebbik �v� kanyar ak�r emelked�, vagy lejt�s is lehet. Tal�n a legszembet�n�bb k�l�nbs�g �ppen ez, hogy a TTD-vel ellen�tben itt m�r nem kell a z�r�, �s az eggyel felette l�v� szintre szor�tkoznunk, hanem j�val magasabb, ak�r egym�s felett �t�vel� hatalmas viaduktokat is �p�thet�nk.

A bonyolult s�nrendszerek szerelmesei sem panaszkodhatnak, hiszen a Locomotion tudja mindazt, amit az el�d. Ugyan�gy lehet benne l�mp�s keresztez�d�seket �p�teni, v�g�nyokat egyir�ny�s�tani, vagy egyv�g�nyos �llom�sokra egyszerre t�bb vonatot is k�zlekedtetni. A TTD-b�l j�l ismert tr�kk�k, mint p�ld�ul a RORO �llom�srendszer is sz�pen megval�s�that� benne. Term�szetesen, ha �gy akarjuk ak�r h�f�dte magas hegyekre is felvihetj�k a vas�tvonalainkat vagy a k�zutakat, azonban az RCT-hez hasonl�an ak�r bonyolult f�ldalatti �tvonalakat is ki�p�thet�nk. Kezdetben persze, amikor m�g csak g�z�s�k, �s fapados teheraut�k �llnak rendelkez�sre, igencsak meg kell v�logassuk, hogy merre �s milyen m�don �p�tkez�nk. Egy kezdetleges g�zmozdony ugyanis nem valami sz�lsebesen fogja felh�zni a sok-vagonnyi szenet egy hossz� meredek emelked�n, ami bizony a profitban is meg fog l�tszani. K�s�bb persze egyre fejl�dnek a j�rm�vek, �s m�r kev�sb� kell t�r�dj�nk ilyesmivel, azonban eleinte m�g az anyagi korl�tok is jelent�sen befoly�solhatj�k, hogy merre �p�tkez�nk.

Az el�dh�z hasonl�an itt is igen k�nny� els�re cs�dbe jutni, azonban gyorsan r� lehet �rezni, hogy mit �rdemes �p�teni, �s mit nem. �gy p�ld�ul egy magasabban fekv� viaduktos, vagy emelked�s, szerpentines, alagutas szakaszt nagys�grendekkel t�bbe ker�l meg�p�teni, mint egy egyszer� s�k talajon k�zleked� vas�tvonalat. Ezenk�v�l, mivel a kis der�ksz�g� kanyar elt�nt a j�t�kb�l, j�val nagyobb helyig�nyt kell kalkul�ljunk a bonyolultabb t�bbv�g�nyos szakaszok meg�p�t�s�nek is. A v�rosok pedig bizony k�ny�rtelen�l be fognak tartani nek�nk, ha sz�mukra el�nytelen m�don kezdj�k el �talak�tgatni a k�rnyezet�kben l�v� terepet.

A j�t�kmenet is j�l meg van tervezve, kezdetben egy�ltal�n nem is lehet l�gi k�zleked�st �p�teni, az csak k�s�bb jelenik meg. Az 1900-as �vek elej�n egyetlen vitorl�s haj�t lehet csak v�lasztani, ami r�ad�sul csak igen kev�s fajta rakom�nyt tud sz�ll�tani. Marad teh�t p�ld�ul az aut�busszal val� utas-sz�ll�t�s, ahol m�r a nagyobb buszp�lyaudvarok mellett kisebb, val�s�gh� buszmeg�ll�kat is lerakhatunk az �tszakaszokra. A teheraut�s sz�ll�t�s szinte teljesen megegyezik a TTD m�dszer�vel, a vas�ti k�zleked�s azonban hoz mag�val n�mi �j�t�st. Itt m�r nem kell dep�kat leraknunk, amelyekre kattintva azt�n megvehetj�k az �j vonatainkat. A v�s�rl�si list�ban a k�v�nt mozdonyt kiv�lasztva megjelenik az �j szerelv�ny a vonatok list�j�ban, ahol miut�n r�pakoltuk a megfelel� vagonokat, egyszer�en drag&drop m�dszerrel lerakhatjuk a szerelv�nyt a meg�p�lt szakaszokra. Az �tvonal-kijel�l�s is ugyan�gy t�rt�nik, mint az el�dn�l, �s a szerelv�ny ablak�ban a z�ld z�szl�ra kattintva m�ris indul a sz�ll�t�s.

A r�gi programmal ellent�tben azonban itt m�r nem lehet azonnali meg�lljt parancsolni a j�rm�veknek, �s a vonatoknak. Hogy val�s�gh�bb legyen van n�mi reakci�idej�k, r�ad�sul a l�mp�s rendszerekben val� k�zleked�st is bizonyos emberi faktorral kalkul�lj�k, �gy el�fordul n�ha, hogy a szemafor figyelmen k�v�l hagy�sa miatt karamboloznak. Az esetleges kiskapu lehet�s�g�t kiz�rand�, a vonatokat �s a teheraut�kat megford�tani is csak �gy lehet, hogyha el�bb meg�ll�tjuk �ket. Ugyan�gy, egy vas�ti szerelv�ny m�dos�t�s�hoz is el�bb meg kell �ll�tani, majd a m�dos�t�s elv�gezt�vel �jra �tj�nak ind�tani azt. Term�szetesen a dep�k h�j�n erre b�rhol sor ker�lhet.

�sszefoglalva teh�t a szimul�ci� mindazt tudja, amit a klasszikus TTD, azonban j�n�h�ny dologgal ki lett eg�sz�tve, ami m�g val�s�gh�bb� �s �lvezetesebb� teszi a j�t�kot. Az effektek �s a zene ter�n is igyekeztek az el�d hangulat�t megteremteni, teh�t hasonl� dallamok csend�lnek fel j�t�k k�zben, mint amik anno a TTD-t jellemezt�k. Az interf�sz is l�nyeg�ben ugyanaz, kicsit RCT-s elemekkel. Minden j�rm�nek nyitjat� k�l�n megfigyel�-k�vet� ablak, ahol a be�ll�t�sait is megejthetj�k, �s a fels� f�men� is k�nnyed�n haszn�lhat�, j�l �ttekinthet�. A t�rk�p sem hagy k�v�nnival�t maga ut�n, r�szletesen megjelen�thet�nk rajta minden sz�ks�ges inform�ci�t. A p�nz�gyi megold�sok is fejl�dtek, komoly kimutat�saink vannak grafikonokkal, �s persze banki k�lcs�nt is vehet�nk fel, aminek �sszege r�ad�sul f�gg c�g�nk �rt�k�t�l is, teh�t a k�s�bbiekben nagyobb l�pt�k� projektekhez nagyobb k�lcs�nt is ig�nyelhet�nk.

A sok pozit�vum ut�n nem is igaz�n tudom, mit lehetne felhozni a j�t�k ellen sz�lva. Ami tal�n egy picit zavar� az az RCT-rendszer� �p�tkez�s, ami bonyolultabb �tvonalak �p�t�s�n�l m�r kiss� macer�s. Ebb�l ered a m�sik probl�ma is, hogy kiss� t�lzottan is RCT rendszer�, vagyis ha �gy tartja kedv�nk, a val�di vasutakra nem jellemz� bonyolults�g� �tvonalakat is ki lehet �p�teni. Noha a k�rnyezet modellez�s�t is j�l megoldott�k, m�g az �vszakok is v�ltakoznak, a v�rosokb�l m�gis kimaradt az �let. Tal�n n�h�ny civil aut�, vagy ember nem �rtott volna m�r az utc�kra, ezenk�v�l az �llom�sokon is lehetne ny�zsg� t�meg vagy v�rakoz� �ru, net�n nagyobb r�k�zel�t�s eset�n rakod� anim�ci�. Mindezek persze apr� hib�k, amelyek nem igaz�n befoly�solj�k a j�t�kmenetet. Emellett azt sem tudni egyel�re, hogy milyen lehet�s�gek rejlenek m�g a motorban, �gy az RCT-b�l kiindulva lehet, hogy a k�s�bbiekben patchek form�j�ban bek�sz�nt egy-egy fejleszt�s a fentiek k�z�l is.

Mindenesetre a tov�bbi fejleszt�sek h�z�erejek�nt a k�z�ss�g biztosan meglesz. Aki a TTD-t szerette, az a Locomotionnal is bizony�ra hasonl� �rz�seket fog t�pl�lni. Ugyanolyan id�rabl�, �m m�gis �lvezetes j�t�k. Hossz� �r�kat lehet elt�lteni el�tte, �p�tgetve sz�ll�tm�nyoz�si c�g�nk infrastrukt�r�j�t, kiszor�tva a konkurenci�t �s felvir�goztatva a v�rosokat, gy�rakat, ak�r a j�t�k misszi�iban, ak�r egy saj�t scenario-t l�trehozva.
* A program a p�nz�gyi, �s a m�szaki �rz�ken, valamint a rengeteg szabadid�n k�v�l egy 500Mhz-es Pentium III g�pet ig�nyel, 128MB RAM t�rsas�g�ban. A videok�rty�n�l is csak annyi a felt�tel, hogy DirectX 9.0b kompatibilis legyen. Term�szetesen a "kompatibilis" nem azt jelenti, hogy hardveres DX9 gyors�t�st kell tudjon, teh�t ak�r egy manaps�g bel�p� szint�nek titul�lt k�rtya is b�ven el�g.

Grafika:  *  *  *  *
Nem kap 5 csillagot, mert a mai kornak megfelel�en m�r szebb is lehetne a grafik�ja. Ennek j�t�knak azonban t�k�letesen el�g ennyi is - nem ez a l�nyege -, �gy a 4 csillag jogos.

Kezel�fel�let:  *  *  *  *
J�l kezelhet�, �ttekinthet� men�rendszere van. Minden inform�ci� megtal�lhat� ott, ahol arra az ember sz�m�t. Azonban a RCT egyes elemeit nem kellett volna a TTD-re er�ltetni. Ilyen p�ld�ul az egyenk�nti �p�tkez�s, vagy a t�l bonyolult �tvonalak ki�p�t�s�nek lehet�s�ge.

J�t�kmenet:  *  *  *  *  *
Maxim�lisan j�. Sz�pen hozza az el�d hangulat�t, az ember �szre sem veszi, hogy h�ny �r�ja �l m�r el�tte.

Zene, hanghat�sok: *  *  *  *  *
Ez sem hagy k�v�nnival�t maga ut�n. A j�t�k st�lus�hoz - �s az el�dh�z is - passzol� effektek, �s zen�k.

�sszesen:  *  *  *  *  *  *  *  *  *  *  *  *  *  *  *  *  *  *
Hogy letasz�tja-e a tr�nr�l az �r�k legjobbat, vagyis az eredeti TTD-t, az nem biztos. De mellette, vele egyenrang� hely bizonyosan megilleti.

2. le�r�s

Put together a profitable company by constructing transportation routes between growing cities and their industries. Race against other companies to make the most lucrative connections and rake in the cash, or just sit back and enjoy the detailed world in action as you build and play with moving vehicles such as trains, buses, ships, and aircraft. Chris Sawyer's Locomotion introduces you to a developing world of burgeoning businesses with all the addictiveness that millions of RollerCoaster Tycoon fans have grown to love.

Features:

• Construct a variety of vehicles: trains, buses, trams, trucks, aircraft and ships
• Discover time periods from 1900 to 2000, with appropriate vehicle types, buildings, industries, and background music
• Connect roads and tracks with an easy-to-use interface familiar to any RollerCoaster Tycoon fan
• Explore giant, amazingly detailed worlds
• Compete against up to 14 other simulated transport companies
• Challenge a friend with head-to-head multiplayer
• Build your transportation empire in three different areas of the world - North American, British, and Alpine.
• Delve into over 40 pre-designed scenarios, or randomly generate your own unique scenarios
• The follow up the hugely popular Transport Tycoon series

Use railroads, trucking lines, buses, airplanes and ships to outmaneuver ruthless competitors and see who is best at meeting the needs of a growing metropolis. Cash in on a world of opportunity moving raw materials, goods and people efficiently from one destination to another. Rake in huge profits as the years advance from 1900 to the year 2000 and beyond.

• Develop a vast, detailed world rich in resources
• Battle computer opponents or challenge a friend to head-to-head multiplayer action
• Take on over 40 pre-designed scenarios

Ford�tva (durv�n):

Jellemvon�sok:

• �p�ts v�ltakoz�an a j�rm�vekb�l: vonatok, buszok, villamosok, teheraut�k, rep�l�k �s haj�k.
• Fedezd fel a j�t�kot a 1900-t�l 2000-ig tart� id�ben, a megfelel� j�rm�t�pusokkal, �p�letekkel, gy�rakkal �s a h�tt�rzen�vel
• K�sd �ssze �tjaidat �s vasutaidat az egyszer�en-haszn�lhat� rendszerrel... (nem tudom tov�bb)
• Der�tsd fel az �ri�si, csod�latosan r�szletezett vil�gokat
• Versenyezz a 14 egy�b konkurrens sz�ll�t�c�ggel
• H�vd ki bar�taidat a keres-keres t�bbj�t�kos m�dban
• �p�tsd fel a sz�ll�t�-birodalmadat h�rom ter�leten a vil�gon: �szak-Amerika, Britannia �s Alpok
• Kutass a negyven el�re kijel�lt t�rk�pen, vagy v�letlenszer�en csin�ld meg a saj�t t�rk�pedet
• Folytatja a roppantul n�pszer� Transport Tycoon sz�ri�t

Haszn�lj vasutakat, teheraut�-vonalakat, buszokat, rep�l�ket �s haj�kat, hogy k�ny�rtelen�l t�lj�rj a konkurrenci�n, �s n�zd, hogy a sz�ks�gleteket kiel�g�tve hogyan �p�lnek val�s�gos metropoliszok. Lehet�s�g van a nyersanyag-sz�ll�t�sb�l fedezni a bev�teleket, de az �ru- �s a szem�lysz�ll�t�s hat�konyabb p�nzkeres�si m�dszer. N�veld a profitot az �vek el�rejut�s�val 1900-t�l 2000-ig �s m�g a felett is.

• Fejl�dik a hatalmas, r�szletezett vil�g �rt�kes k�szletekkel
• Harcolj g�pi ellenfelekkel vagy a bar�taiddal az interneten
• Haszn�ld a 40 el�re be�p�tett t�rk�pet

(Ezt �n ford�tottam, rengeteg hiba lehet benne, mert nem tudok j�l angolul. Aki hib�t �szlelne, az k�ldj�n egy e-mailt a vsomos@freemail.hu c�mre!)